Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
egyszercsakfelnottem

Egyszer fent egyszer lent...

Zsu · 2 hónapja
Sok minden történt az elmúlt egy évben. Azt hiszem most jutottam el oda hogy ezt mind, egyedül nem tudom feldolgozni....segítségért fordultam. Segítséget kellett kérnem mert ha nem teszem akkor....
Tegnapi nap a háziorvosomnál tettem látogatást. Amint az ajtón beléptem összerogytam sírni kezdtem és azt mondtam: Nem bírom tovább....és nem tudtam hogy hova forduljak. Pár napja férjem kórházba került. Kimerültségtől elájult a munkahelyén és beütötte a fejét. Szerencsére még aznap hazaengedték. De nálam az volt az utolsó csepp abban a bizonyos pohárban...visszatért a depresszió, a szorongás. Küzdöttem ellene de legyőzött. Kudarcot vallottam.Kedden pszichiátria. Félek. Félek attól hogy fel kell idéznem azt ami gyerekkorom mindennapjait keserítette meg. Egyszer már túl voltam ezen, és büszke voltam hogy igen!! Sikerült!! És most megint itt tartok...meggyötörve fájdalommal a szívemben! 
Fáj most minden...szorongok ha beszélnem kell, szorongok ha emberek közé kell mennem. 
Soha nem bocsájtom meg magamnak hogy Anyaként nem voltam elég erős ahhoz hogy talpon maradjak! És soha nem bocsájtom meg magamnak hogy a gyerekeimnek így kell látniuk. 
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Főnixilánk · 1 hónapja
Szerintem nagyon jó Anya vagy,a blogot alapján abszolút ez jön le. Az önváddal bántód magad a legjobban. Talán lehetnél önmagad irányába nagyobb empátiával. Bár, remélem, mire ezt olvasod, már kissé naposabb az égbolt az egeden. Kitartást és türelmet Magadhoz!
Zsu
Mindig szerettem írni...ha jól belegondolok, mindig így tudtam magam igazán kifejezni. Visszahúzódó csendes jellemem miatt, sosem beszéltem túl sokat, csak annyit amennyit feltétlenül szükséges! Mióta Édesanya lettem ez valahogy megváltozott.... gyökerestül!