Egyszer fent egyszer lent...

Sok minden történt az elmúlt egy évben. Azt hiszem most jutottam el oda hogy ezt mind, egyedül nem tudom feldolgozni....segítségért fordultam. Segítséget kellett kérnem mert ha nem teszem akkor....
Tegnapi nap a háziorvosomnál tettem látogatást. Amint az ajtón beléptem összerogytam sírni kezdtem és azt mondtam: Nem bírom tovább....és nem tudtam hogy hova forduljak. Pár napja férjem kórházba került. Kimerültségtől elájult a munkahelyén és beütötte a fejét. Szerencsére még aznap hazaengedték. De nálam az volt az utolsó csepp abban a bizonyos pohárban...visszatért a depresszió, a szorongás. Küzdöttem ellene de legyőzött. Kudarcot vallottam.Kedden pszichiátria. Félek. Félek attól hogy fel kell idéznem azt ami gyerekkorom mindennapjait keserítette meg. Egyszer már túl voltam ezen, és büszke voltam hogy igen!! Sikerült!! És most megint itt tartok...meggyötörve fájdalommal a szívemben!
Fáj most minden...szorongok ha beszélnem kell, szorongok ha emberek közé kell mennem.
Soha nem bocsájtom meg magamnak hogy Anyaként nem voltam elég erős ahhoz hogy talpon maradjak! És soha nem bocsájtom meg magamnak hogy a gyerekeimnek így kell látniuk.