Írtam már arról hogy éppen házvásárlás közepén vagyunk. Június 8.-án kezdődött az ügyünk és itt van augusztus 8.....még mindig nem jutottunk el addig hogy miénk legyen a ház. Mindig van valami ami nem jó, mindig van egy papír amit módosítani kell. Lassan már úgy érzem sosem jutunk előrébb. Nem alszom rendesen, mert folyton azon kattog az agyam hogy mikor lehetünk már végre a saját házunkban! Ami csak a miénk! Ahol nem függünk majd senkitől! Ahol nem lesz majd sem alattunk sem felettünk, sem mellettünk senki aki fúr, kalapál, lakberendez, vagy éppen szerelmi életét éli! Amióta megszülettek a fiaim eléggé antiszociális lettem! Nehezen tűröm ha valaki nem úgy cselekszik ahogy számomra helyes lenne! Ha elmegyünk sétálni azt kívánom hogy ne fussunk össze senkivel, ne kelljen nyomtatni a sablonszöveget, ne kelljen jópofizni! Aztán az is lehet, hogy ez inkább a kor előrehaladtával egyre jobban így lesz....vajon más 27 éves is így érzi? Vagy csak én lettem ilyen?? A lényeg hogy remélem hamarosan mehetünk a saját otthonunkba!!